Natsume / Zoku Natsume Yuujinchou

Jó rég volt már, hogy egy anime-ről írtam volna hosszabb, önálló posztot. Talán, mert rég volt olyan, ami ennyire megfogott volna. A Natsume története, hangulata, szereplői, világa azonban ismét elvarázsolt…

A Natsume Yuujinchou animéje 2008 nyarán indult világhódító útjára, és a röpke 13 részt a rajongók örömére 2009 januárjában újabb 13 követte, Zoku Natsume Yuujinchou címmel. Mindkét sorozat Yuki Midorikawa jelenleg is futó mangája alapján készült, hogy életre keltve a szereplőket mindkét évadban kiérdemelje a legjobbnak járó helyet… legalábbis számomra.

Natsume Takashi különleges képességgel született: szellemeket lát. Azonban ez a képesség gyermekkorától csak teher a számára, hiszen a szellemeket nem érzékelő embertársai előtt sokszor kerül furcsa szituációba, furcsának és félelmetesnek tartják. Szülei halála után kézről kézre jár a rokonok között, míg végül vidéken köt ki egy kedves házaspárnál. Azonban itt, ha lehet még több szellemet lát, köztük rossz szándékúakat is, mígnem összeakad egy macska szerű lénnyel, akitől megtudja, nagymamája is látta a szellemeket, és hatalma áltál sokakat tett szolgájává nevüket elzárva egy könyvbe, a Barátok Könyvébe. Ezek után pedig egyre több szellem keresi fel, jó és rossz szándékú, a nevét kérve vissza vagy épp a Barátok Könyvére pályázva, ezzel főhősünket kalandok sorozatába keverve. Azon nem kell félteni, a hatalmas macskaszerű lény, Nyanko-sensei roppant termetes házicica képében őrzi védencét, állítása szerint persze csak is azzal a szándékkal, hogy végül övé lehessen a Reiko – nagymama – névgyűjteménye.

A sorozat epizodikus jellegű, minden részben újabb és újabb kiragadott történetet, szellemet, barátot vagy ellenséget ismerhetünk meg, miközben Natsume is változik, megtalálja képességének előnyeit is, megtanulja kifejezni érzéseit az emberek felé is, és igyekszik rálelni az egyensúlyra emberek és szellemek között élve mindennapjait.

A második sorozat ott folytatja, ahol az első félbe maradt, és bár továbbra is többnyire epizodikus felépítésű marad, nem árt az első sorozat ismerete a, már az első sorozatban is megjelenő barátok, szereplők ismeretéhez, illetve egyes utalások megértéséhez. A Zoku Natsume Y.-ban a hangsúly a szellemekről inkább Natsume gondjaira, érzéseire, szellemek és emberek közötti vívódására terelődik, illetve Reiko-ról is többet megtudhatunk.

Mindkét sorozatról elmondható, hogy mind az openingek, endingek, mind pedig a részek alatt felcsendülő háttérzenék megőrzik az anime kellemes, kedves hangulatát. A gyönyörűen egyszerű, letisztult grafikája, többnyire meleg pasztell színei kellemesek a szemnek, hozzájárulva ahhoz az összképhez, amitől a Natsume olyan egyedi és varázslatos lesz.

Szó, mi szó: 10/10