h1

Itt van az ősz, itt van újra

Szeptember 7, 2009

animeschool

Ha nem is szeptember elsejével, de majdnem egy héttel később nekem is megkezdődött az utolsó egyetemi évem…

Tegnap, azaz vasárnap nem kis nehézségek árán, de elfoglalhattam a kollégiumi szobámat. Sajnos kis híján elvesztettem a férőhelyemet is, mert a számlát nem tudtam időben rendezni, ugyanis az aktív kártyák a családban körülbelül lenullázódtak az elmúlt hetek eseménye alatt. Ilyenkor tapasztalja az ember igazán, hogy mennyire rideg és anyagias is tud lenni a világ. Végül úgy kellett kölcsönkérnem, és készpénzben fizettük vissza, mert bár úgy lett volna, az a kollégiumi vezetőségnek a 21. században már nem elég jó, itt bizony rendszeren kell fizetni. Haladékot meg nem bírtak volna adni a hét közepéig, mert ők megmondták… Pedig eddig soha nem volt tartozásom, mindent rendeztem, és már négy éve kollégiumban laktam végig, de ha nincs pénz, akkor nincs. Az oka sem nagyon hatotta meg őket, és nagyon rossz érzés volt kölcsön kérni, mikor kp-ban mi is tudtuk volna rendezni.

Most már mindegy, végül itt vagyok, de ezt csak barátnőm segítőkészségének köszönhetem, nem az emberséget nem ismerő kollégiumi vezetőségnek…

Amúgy a mai délelőtt megvolt az első órám is. Furcsa volt megint iskolába menni, másfél órát ülni egy helyben, és bőszen figyelni. Vagy… ahogy a legtöbbször a diák működik: eljátszani a bőszen figyelőt, és közben mindenfelé elkalandozni. Persze aztán vizsgaidőszakban rájövök, hogy jobb lett volna figyelni… na, de jó lett volna hétről hétre tanulni, és mégsem tettem meg. És úgy érzem, az utolsó évben se nagyon fogom. ^^

Igyekszem ezt az évet minél több kellemesebb emlékekkel megtölteni, bár ez nem rajtam múlik. Ugyanakkor, ha minden jól megy, jövőre ilyenkor akár már dolgozhatom is, ha szerencsésen kapok munkát, tehát véget ér a diákélet. Szép évek voltak eddig is, és bízom benne, hogy az utolsó sem lesz kivétel…

Az elmúlt, körülbelül két hetes blog-csendet a nagymamám emlékének szenteltem, de a mai naptól újra püfölöm majd a billentyűket, ha időm, kedvem, energiám úgy hozza. Hamarosan érkezik végre a Zabolátlan szerelem következő fejezete, remélhetőleg rövid időn belül kettő is…

Szólj hozzá