Vége. Egyszer mindennek vége lesz, semmi sem tart örökké. Sokak reménye veszett oda, amikor a Sláger Rádió nyitó oldalán a múlt hét végén megjelent a rövid tudosítás, miszerint a Sláger Rádió amerikai tulajdonosa nem kívánja tovább folytatni az analóg műsorszolgáltatást.
Hit és remény mondott csődött, űr maradt utána. Nem tudom, meddig szól még az internetes rádió, de úgy vélem, nem túl sokáig. Tudom, hogy kell a változás, kell az új, de nem minden áron…
Emlékszem, még édesapámmal, aki kamion sofőr, utazgattam kisgyerekként, ha szünet volt az iskolában, vagy nyár volt, és már akkor a Sláger szólt az autó rádióján. A kezdetek kezdetén hallgattam őket, és otthon is, rendszeresen a Sláger zenéi töltötték be a konyhát, a szobát, ha én, vagy édesapám ott voltunk. Nagyon furcsa ez most nekem, hogy már nem lesz többé. Hiány, bánat, keserűség maradt utánuk. Nem szitkozódom, már nem okolok senkit. Csak beletörődöm. Csendesen, békésen, Vas Maya szavait hívva segítésgül. Read the rest of this entry ?
