Most pont így érzem magam.

Lassan itt a január vége, zömmel elkezdődtek az új szezonos animék, így ejtenék pár szót arról, hogy néhány rész után mi akadt fenn a hálón.

Natsume Yuujinchou Shi

Annyira egyértelmű volt, hogy jujj. Szót se érdemel. J Egyébként szuper izgis két résszel kezdett, és ilyenkor mindig elfog a kíváncsiság a manga iránt. Aztán persze a közelébe se megyek, hogy sok meglepetésem maradjon még. Egyébként ahogy belelapozgattam, az anime amúgy is szebb, bár ezt biztos megszoknám, de míg van szép, színes mozgókép, addig a manga tabu, mert lelőném a lényeget.

Szóval sok jót várok, és csalódni biztos nem fogok.

Brave 10

Talán ezt vártam a legjobban az ismeretlen címek közül. Ha a főszereplő csaj nem ment volna mindjárt a második részben az idegeimre, tán jobban is értékelném. Amúgy biztos nézni fogom, mert akciósnak ígérkezik, meg az esztétikus bishi felhozatal sem ront a helyzeten. J

Another

Elég lassú és borongós kezdet. Van benne lehetőség, szerintem, de hogy ki is lesz-e használva, az csak a végén derül ki. Elsőre az Ookami Kakushi jutott róla eszembe, de remélem a végeredmény jobb lesz, mint az volt. :/

Danshi Koukousei  no Nichijou

Amolyan vígjáték féle akarna lenni, és bár néha közelebb áll a fárasztóhoz, még egészen szórakoztató is tud lenni. J Mondjuk az első két részben elég sok volt az előzetesekből is látott jelenet, de hamarosan elfogynak, akkor nem fogom majd a fél részeket átpörgetni.

Nisemonogatari

Pont olyan sületlenség, mint az elődje. Hogy akkor miért nézem?… Passz.

Amagami SS+

Az első sorozatot is szívesen nézegettem, eddig a második is azt a színvonalat hozza. És külön díjazom, hogy nem új lányok kerülnek terítékre, hanem a meglévőkkel folytatódik a főhős ilyen-olyan előrehaladottsági szinten félbe maradt viszonya.

Area no Kishi

Erre vagyok most épp a legmérgesebb!!! Annyira jól indult, nekem a szezon meglepetése, még csak tervben sem volt, erre most megnéztem a harmadik részt és… Szal ne már?!

Pont az Area no Kishi  miatt szerepel a bejegyzés címében az is, hogy csak én nem bukom drámára?! Miért van az, ha valakit megkedvelek, ha valami kezd tök jó és tök érdekes lenni, akkor hirtelen még érdekesebbé teszi az alkotó, író, – kontár – azzal, hogy valakit ki(ny)ír. Ez egyébként duplán bosszant most, mert a Guilty Crown-nal is így jártam… De eddig a legrosszabb ilyen élményem a Fushigi Yuugival kapcsolatban ért, azt végérvényesen dobtam, mikor Nuriko meghalt. De mondhatnék könyvet is… Harry Potter-ben Sirius, vagy a Darren Shan-ban Mr. Crepsley (egyébként utóbbi könyvet szintén dobtam, emiatt). Talán maradi, de nem tartom giccsesnek, ha mindenki életben marad, ellenben utálok bőgni. Márpedig én még egy lélektelen, totál kitalált könyv/film/anime/akármi főhőst is képes vagyok elsiratni, főleg ha az a legcsekélyebb mértékben is, de a szívemhez nőtt. A szerelmi történetekben megszokja az ember – már a szappanoperákból megtanulta -, hogy sok viszály, viszontagság, nehézség kell, míg két ember egymásra talál. Bla, bla… De miért kell úgy izgalmassá tenni valamit, hogy belecsempészünk egy kis – értsd ironikusan – halált? Ez tényleg tök tuti dolog? Ettől csak én készülök ki mindig? -.-

Nő vagyok, talán nem kizárt, hogy ehhez is van némi köze a dolognak. De akárhogy is, kezdem nagyon-nagyon unni, hogy egyre több helyen találkozom ezzel a hatásvadász cselekmény megoldással… Grrrr……

A legjobb sorozat

Hanasaku Iroha; Usagi Drop

Mindegyiket nagyon szerettem, és nem tudtam dönteni. Végül is, elfér itt két kép is.

A legjobb akció

Nurihyon no Mago Sennen Makyou

Húú, imádtam.

A legjobb romantikus

Kimi ni Todoke Season 2

A 2. félévben talán nem is néztem romantikusabbnak szánt sorozatot. Már ha volt is… De amúgy is kedvenc, jó helyen van itt.

A legjobb dráma

Ano Hana

Még mindig így gondolom.

A legjobb vígjáték

Working’!!

Még van hátra pár rész, de ezt megelőlegezhetem.

A legjobb fantasy

Fate/Zero

Remélem a folytatás hosszabbra sikerül, mint az első sorozat.

A legnagyobb csalódás

Blood C

Igaz, hogy már a Blood + se jött be, de gondoltam, ha CLAMP-ékhoz köze van, olyan rossz nem lehet. Persze tévedni emberi dolog…

A legnagyobb meglepetés

Chihayafuru

A karuta lehet szórakoztató, ez anime legalábbis elhiteti velem. Jól csinálja.

A legszebb kivitelezés

Hanasaku Iroha

Még mindig. Bár a Fate/Zero se volt kutya, de kár hogy a vége felé leengedtek. :/

A legjobb folytatás

Working’!!

Nurarihyon no Mago Sennen Makyou

Az első hozta a korábbi színvonalát, a második messze felűlmúlta.

Amit a leginkább folytatni kellene

Ikoku Meiro no Croisée

A legjobb férfi főszereplő

Nezumi (No. 6)

A legjobb női főszereplő

Matsumae Ohana (Hanasaku Iroha)

A legjobb férfi mellékszereplő

Rider (Fate/Zero)

Mert LOL.

A legjobb női mellékszereplő

Tsurugi Minko (Hanasaku Iroha)

Kedvenc pár

Onodera Ritsu & Takano Masamune (Sekai-ichi Hatsukoi /2. )

A legjobb opening

Szerkesztés alatt..

A legjobb ending

Gosick: Resuscitated Hope (1. ending)

Amit a leginkább várok 2012-ben

Natsume Yuujinchou Shi

A sokak által dícsért Steins;Gate pedig töltögetés alatt. Bizonyára befolyással lenne a listámra, ha láttam volna, de ez majd utólag kiderül.

Kívánok neked az ablakodba fényeket,

a fényhez szép csendeket,

a csendhez tiszta vágyakat,

s a vágyhoz mindig társakat.

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok Mindenkinek!

két kimerült...

de elégedett férfi.

Ez felér(ne) egy szerelmi vallomással.

Itaku helyében nem haboznék.

Persze a legtöbb ukét kicsit noszogatni kell...

De amikor ilyen közel van...

... bárki megenyhülne.

Azért az utolsó képhez jobban illene egy, valamelyik magyar fordításban kiadott mangában – nem jut eszembe, és mivel nem otthon vagyok, le sem leshetem - olvasott következő sor: “Légy a kardom hüvelye”.

Ez most így jól esett a lelkemnek…  Most már nyugodtan nézhetem tovább a részt.

Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom,
Télapó zúzmarát fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg, megbújik a földön:
“Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön!”
Parányi ökörszem kuporog az ágon,
Vidáman csipogja: “Süt még nap a nyáron!”

Idejét sem tudom, mikor voltam utoljára színházban, pedig nagyon szerettem mindig is. Csak sajnos nem mostanában engedhettem meg magamnak, vagy ép nem volt meg a társaság. És bármilyen jó is legyen egy színdarab, szerintem minden élmény akkor az igazi, ha van kivel megosztani. Legyen az szülő, testvér, barát vagy szerető… akárki.

Most azonban úgy adódott, hogy a munkahelyem révén kedvezményes jegyekhez tudtam hozzájutni, és egyik kolléganőmmel kaptunk is a lehetőségen, így jutottam el múlt csütörtökön életemben először – és remélem nem utoljára – a Thália színházba, Ivan Menchell: Sírpiknik című előadására.

A két felvonásos, közel 160 perces darab alaptörténete:

Ida, Lucille és Doris, nem régen elözvegyült, közeli barátnők. Mindhármuk, özvegységük különböző fázisában.

Hetente egyszer találkoznak Ida fodrász szalonjában némi szépítkezésre és délutáni teára, pletykára, nosztalgikus emlékezésre a boldogabb múltról, hogy azután, – még naplemente előtt – meglátogassák elhunyt férjeik sírját a temetőben.
Doris –gyászolja 3 éve elhunyt férje emlékét, és örök hűséget ígér neki.
Lucille – viszont nem titkolja, hogy keresi az új lehetőségeket, randevúkat, részben bosszúból, elhunyt férje hűtlenségéért – és részben eltitkolt egyedülléte miatt.
Ida – nehezen szokja meg az egyedül élést, gyermekei felnőttek, és nehezen veszi rá magát a partner-keresésre, amíg nem találkozik Sam-mel.
Sam – a környék népszerű lakója, a hölgyek kedvence – szintén özvegy és elhunyt felesége temetői látogatása alkalmával találkozik a három özveggyel.
Ida és Sam között barátság, majd később szerelem fejlődik, és ez úgy tűnik, felborítja a “Víg Özvegyek Klubja – Örök Szövetsége”-t. Erről a felborult egyensúlyról, az özvegyek egymással szembeni harcáról, küzdelméről és féltékenységéről szól az előadás rengeteg humorral.

Forrás

Szereposztás:

A magyar változatot írta: Parti Nagy Lajos

A Nők: Bánsági Ildikó, Takács Katalin/Egri Márta, Margitai Ági
A Férfi: Gálffi László
A fiatal Nő: Létay Dóra

Remek darab, remek színészekkel. Fiatalságom ellenére is nagyon tetszett, még ha úgy is gondolom, hogy egy, a megformált karakterekkel hasonló korú nőnek talán még valósághűebbek lehettek a felsorakoztatott édes/keserű poénok, felfogások és bemutatott előéletek/élethelyzetek, felfogások és gondolkodásmódok. Nagyon büszke voltam magamra, hogy nem az otthon ücsörgést választottam a színház helyett, még ha az olcsóbb is lett volna. :) Merem ajánlani mindenkinek, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik és nem riasztja el, hogy három özvegy hölgy gondolataiba és érzéseibe nyerjen bepillantást, hol jóízűen mosolyogva, máskor fanyar szájízzel.

 „Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek — nők és férfiak — téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé. Bárhol, bármely nyelven könnyen megbillen a sztereotípiák, bejáratott élethazugságok egyensúlya, s kivillan, a pőre magány, az esendőség, a halálfélelem, mint valami ózonlyukon, amit aztán sírva-nevetve befoltoz az életösztön, a szeretet- és szerelemvágy, a vágy a saját, egyedi, bombabiztos közhelyeink iránt. Engem (a nagyszerű színészeken túl) ez érdekelt ebben a darabban, valamint az, hogy meg tud-e szólalni, és miképpen szólal meg magyarul a négy rivális nő és csábítójuk, mit tudnak, illetve mit tudok én, mint a magyar változat írója hozzáadni az ismerős, tehát teherbíró alaphelyzethez.”

Parti Nagy Lajos

Mindenkinek!